2017. december 21., csütörtök

...egykoron kajakosok voltak.....

Sok éve már, jövöre lesz 10..... A cimet egy korszakalkotó moziból kölcsönöztem,  https://www.youtube.com/watch?v=yiA49BCDcWI
 ami mint a jó bor, a korral érik, de a kajakosra ez nemigaz. A történet szereplói, legalábbis a java, kerüli a vadvizet, mint a pimpós bort, pedig régebben az is lecsúszott, ha nincs jó, megfelel az éppen elviselhető is alapon.. Ebben a blogban, senki se keressen semmiféle rendszert, mert én zseni vagyok, és a zsenik, átlátják a káoszt, amugy is magamnak állitok mementót, akinek meg kedve van, rágja át magát, ahogy tudja. Nos, lássuk.....

Nutriák úton
Fotó: Sokan ~ Szöveg: Vén Tetv

Az első turnus, valamikor csütörtök későn éjjel érkezett ki, a frissen felújitott, Ákos féle Sharan, amiről lekerültek mára a "kegytárgyak"gyengébbek kedvéért, a ráolvadt kajakok nyomai, és Oszi mentőmellényének hamvai, most úgy néz ki, mint egy hófehér ravatal....) meg mi, a Katona transporterével. Kisebb logisztakai kavarás után, találtunk a "lak" ra, amit mindenkinek ajánlok, a Pension Wildental, egyébként eltéveszthetetlen...a cím, ugyan Sant Martin, de ha kijössz Loferból, a körforgalomban, a második lehajto, Zell am See felé-nél kifordulsz, ki is lesz irva, Wildental, és egy farakás-alsó-felső-nél, balra a hidon át, jobbra lesz. A híd, a Saalach, és ha jobbra nézel, pont látni a csúszdás gátat, aminek a végén egy hullám jól "mellbebasz" (by Ozeky) Marianne, elő is kerül, éjnek idején is, a motorzajra, mindenki elfoglalja a kijelölt kuckóját, és a "csövesek" is berendezkednek az alkoholos légtérben, Kicsi "NDK taxijában, a Passatban






Éjjel, mély álmomból előszőr a pofámba világitó zseblámpa, (ozeky) majd a rámvetődő, bár sok gondot ezzel nemokozó 30 dkg töltősúlyú Máté költ, de végülis lassan reggel van.
A Detektiv, a folyósón beszélgetve, miután kaparászást hall a szomszédból, a polárjával lesben áll az ajtónál, hogy jól a fejére dobja a kilépőnek, az arcára kiülő döbbenet, a 
kilépő, meghatározhatatlan korú, alpesi széltől cserzett arcú szemüveges matróna láttán leirhatatlan....sudigembitte....ennyit bir nyögni, miközben a társaság vigan kacarász....
Megoldódott pár "gordiuszi csomó" is, igaz , az úton, az utifutin....a Kommandós kajakjának az orra némileg "felpolirozódottt"


Marianne igazi vendéglátós. A reggeli, nem ám a megszokott, eurokomform, pár tányéron vaj meg marmeládé...
Persze, kinek  a pap.....  a komfortzónán kivülrekedtek, energiatakarékos natúrhűtöt használtak....  Odabenn meg....Többféle felvágott, kenyér, zsemle, müzli, joghurt, tojás sütve főve, teja, káé, narancslé...Manyikáék Ötscheri svédasztalosa, aranyárban semmivel sem kinált bőségesebbet. házigazdánk sürög forog, lassan "belakja " a társaságot, kérünk egy féloldal szalonnát, mire Ozeky lejön, hiszen van velünk egy "Sumo fighter" is, megtudja, hogy azért van a nemzeti ünnepen az utóbbi pár évben béke, mert Kuncét mindig magunkkkal hozzuk, de most őrizetet is kap, a Kommandós személyében.....
(Ezért nem lesz székesfővárosunk egyre gazdagabb új épitményekkel, a
barikádokkal)
Első "affair" a ház mögötti gát megszemlélésekor, miután átmászok a keritésen, látom Balázsunk babrál egy bicajjal.....nézek bután...nem tűnt fel, hogy bringával jött.





Szóval, talált egy partra vetett bicajt, kicsit rozsdás, itt-ott madárfészkek, és egyéb fészkes fenék rajta, (Valószinüleg "Dirt" gép, mert nyereg az nem volt rajta...) de mint kincset ápolgatta, így a Béla által ajánlott "rövidebb" úton visszamentünk a házhoz, amihez hozzá kell tegyem, elébb egy magánházba keveredtünk be, majd falat kellett másznunk, de az út télleg rövidebb volt. Béla egy "Bio GPS lett Albionban.
Nos, nekilendültünk a Teufelschlucht (Azaz, a mindig minden nehezebb szót igazi kurucként magyaritó Kunce szerint a "tejföl") felderitésére, azaz, nomá' nem is...mentünk "Scout"-olni, hogy Béci szellemét is ide idézzük.
Útközben Mátéval ki is veséztük, hogy megjelent a "perfect creek line 5"
benne az elmaradhatatlan új elem, a "third boof" vagy E-boof , azaz, Máténk magyarázatában "emergency boof" amikor már hiába kavirnyálsz hátul a lapáttal....
Naszóval, a késő éji érkezés, a "scoutolásssal" járó séta, a friss levegő, és a délutáni harangszó, arra késztette a brigádot, hogy elvonuljon Marianne kertjébe, főzni (én) és vedelni (mások) Közben áthaladtunk a Strubach hidon, ami Kunci szerint olyan, mintha porhavon eveznél, és tiszta fehér....jelenleg inkább olyan lehetett, mint dúrva dörzsszivacson csuszkálni, lévén üres a meder....
Persze, a frissen szervzelt bicikli közben autididakta módon megtanult fáramászni, és újdonsült tulaja, cca 10 méter magasból dobózsákkal kényszeritette földre, a közönség nagy derültsége közepette....



Az első-terv szerinti evezősnap, immáron Robert beer-el kiegészülve, reggelinél újfent rossz vicceket sütögetve, minthogy Ozeky úgy talált rá az xxxl-es tartalmú oldalakra, hogy az "Óriásshop" website-ját kereste....reggelenete nem lehetett Zsidóvicceket kreálni, mert Judalánya a "külsősök" cspatát erősitette (nur für gaste) és általában a tegnap esti "kóser" cucc maradékár habzsolta- és különválva a geo-CASHING teamtől, akik Indiana Jones újkori leszármazottaiként kutakodtak Bertesgarden (Adolf papa hajdani lakja) és Marianne kertje közötti bozótosban, (Pedig Picur már rátalált a legnagyobb kincsre, a rozsdás dirt kerékpárra, amibe belefészkelt egy Tiroli gerlecsalád, és Pinocchio vissza is juttatta őket lakhejükre, a
fára)





ja...és útbaesett, legalábbis Oszinak, és Utitársainak egy hoszabb lélegzetű látogatás _Beate Uhse szolidnak nem mondható "felnőttkiegészitőket" árusitó sopja...lehet, itt is volt elrejtve egy geocashing kincs, mondjuk egy 5-ös csomag rücskös óvszer....(A rossz nyelvek szerint sokáig parkoltak eme felszentelt hejen) Szóval, begördültek a müanyagtermékkel megrakott kocsik, plusz utifuti, a kommandós kikönnyitett változatával, és nekiláttunk cuccolni...azaz.
A zsákom, az Ákos kocsijába, teló senkinél, így, adakozásra kényszerültem, hőn szeretett társaim által.
Pillanatok alatt-csupán jószivből-kerekedett egy teljes garnitúra "REED"
azellen nem véd, kissé passzentos cucc, természetesen maszkkal együtt.
Miután belegyömöszköltem magam, a kirándulókkal telt főtéren, miközben a többiek...hozzátok a bénát....kiáltásokkal buzditottak, egy "szájpecekként"
szolgáló almával a számban produkáltam you tube ra való kamaraelőadást, méltán adózva Tarantino remekművének, a "pányvaregénynek"

Miután a kretének kiélvezkedték magukat, kaptam rendes felszerelést, amitől él lettem a legjobban öltözött "kajakfahrer" a Saalachvölgyben.
A Hubertuswalze , az europa kupa hejszine, eltünt, mint Petőfi, mikor megkergették a labbancok, a hullámgnereátor kő, cca egy méterrel a víz fölé magasodott, ezért elindult a zúzás lefelé

A szlalompálya, olyan, amilyen, nem nehéz, nem is könnyű, de Sörrobi itt is felborult rögtön :-) A hid alatti katarakt, egyenes, de hosszú gyors, aztán olyan Soca kisviznél, Trnovo felé, majd kezdődik a tánc.



Itt megkezdődött az átemelés, egyrészről, másrészről a tanakodás.A kiálló kövek miatt nehéz a vonalat megtervezni, a víz kicsi, de rengeteg, erős kanyar, és sok helyen, szinte csak köre érkezel. Mit ne mondjak, láttunk szép pillanatokat, de nagyon szép vonalakat evezni itt nem egyszerű. so so....halnak itt néha tékozló fijjuk










Innen elérkeztünk, a már tegnap, kivül-belül-alul-felül megcsodált pozicióhoz, a dreier kombi feletti "cigányzsák"-hoz, a leömlő víz, egy nagy köre bukott, közte egy méter, jobbon meg be egy üstbe.
Kicsi, egy félórát szemezett vele, majd mindenki elindult lefelé, megkönnyebbülve, mikor GYurka kiabállt, hogy Pinocchió, a pálcikaember érkezik.
Kissé lentebb, a Katona sikeresen elveszelytette a lapátját, pontos információt Máté geocashing koordinátái nyújtanak....



ime fentebb egy tökéletesen kivitelezett "E-Boof Kucogitól  :-) 


alant pedig "dry face run" Buffalotól....

A vacsi, töltött káposzta. És a "dzsungel királya" ezen az estén Buffalo, aki először szürcsölt Szaniter forralt borából, majd ráküldött pár karizmás korty házipálinkát, sörrel. Jöhetett a Sétáló János kólával, majd Bacardi kólával, végül Bacardi magában.
Hálótársa, Kicsi, a Médium, egyre gondterheltebben nézegette, csoda hogy nem kérte fel Kuncét, segitsen barikádot épiteni a német taxi közepére, demarkációs vonalként, vagy egyszerüen üsse le macskakővel. Az odds-ok, okádás, oder nein-erősen a 10-1 arányban, a gyomor tartalmának erőszakos, nagy zajt csapó kocsibaüritésére álltak....

Harmadik reggelre ébredünk. A völgyben nagy a köd, de Marianne szerint a
rádió mindenütt máshol sziporkázó napsütést regisztrál Bömcike kijön, 600
km-ert utazott, hogy reggel be-és egyben el is köszönjön tőlünk.. (A 7-es "budoár" ban így Robi egyedül marad újfent) .Mindenesetre, nem maradunk magunkra, egy 1975-ös Tiroli útikönyvből kiderül, Lacikánk  (Emlékmű) már előttünk itt járt, és ránk vár ....(lásd a képet) 








A ház felett, mellesleg, pár percre van a Martine schlucht. Iszonyat sziklás, ww3-4, az erőműből itt jön "vissza" a víz, de napról napra kevesebb.
Viszont, minden meder üres, így megy a kőpapirolló-hová is menjünk. Marianne felhivja a heji raftführert, aki szerint, az Enns-en.....ott van víz, vagy a Kössener Achen, az Enthlochklammban.
Hossza tanakodás után ide indulunk. Közben Kicsi, kihasználja a Buffalo által éjjel kilélegzett , és a hideg ablakon tiszta szeszként lecsapodótt, remek zsiroldó alkoholt, és bőszen takaritja a járgányt.
Saalfeldenen, és Zell am Seen keresztül, eljutunk a Kössener beszálló raftbázisához, ami természetesen kihalt, mint Epilich City, Doc Holiday, és a Wyatt Earp összecsapása előtt. A víz sík, sokan fanyalognak, de elindulunk a beszálló irányába. Miután utitársaim kitalálják, vezessek, mer a Katona piált, így a laptop, az utvonaltervezővel Judalányához, a DKV Katonához kerül. Én vezetek, miközben Ők üvöltenek valami Demjén jubileumi koncertet, ami egyrészt a repedt hangszoró, másrészt a feltehetően illuminált előadóművész mivoltából szánalmasra sikeredik. El is tévedünk, mint a picsa, így a szekérrudat a végső megoldás, a Salzach felé vesszük.



Griestől van a beszálló, de a gáton alig-alig folyik víz. Tuxenbachban, a szintén tök üres raftbázisnál....itt olyan a hangulat, mint Silverado-ban, Emmett seriff, és McKendrick összecsapása után- (Itt beszédbe elegyedek a tulajjal, aki szerint a szezon 6 hét, juni-july, van egy geci gát, ferde rámpa, nagyon erős visszaszivással, a raft még átcsúszik rajta, de a kajakot megfogja, tavaly halt meg itt utasa, és eddig 9-en) de maga a meder jól néz ki, mélyen folyik, sok kő, és széles, nagy folyó lehet. a gát, Taxenbach után, az alagutnál le lehet menni a parton.
De ha már itt vagyunk, elugrunk az Öfen-ig.
A beszállót nem nehéz nem észrevenni. Ahol a folyó elkezdi a masszivum áttörését, sok száz méteres falak közé zárva burmánylik a folyó.


Eleinte nem sok minden történik, bár mindenütt nagyon erős burmányokat látni. A közepe táján van egy kirándulóutvonal, fizetős, bár éppen már nincs senki, ezért egy "dzsáááá" val, lerugom a torlaszként feltett deszkát, és szabad az út.







 igen, ez az, ami, uszika nem ajánlott....Innen rálátni a "hufeisen" re, de érdemesebb a kiszálló felőli hídról filmezni, fotózni.
Egy Salzburgi csapat vizreszáll, és Timi-vel (Donatella)megszólitjuk a visszérkezős srácot. Az aszfalton, egy fél zsiroskenyér, darab lerágott paprika, egy négercsók, és pár pilótakeksz segitségével készült makett segitségével lemodellezi, hogy a lapos kő párnáján kell lecsúszni, rögtön jobbra, balon "elnyeli" a hajót a nagy burmány, stb....







A 4 fős expediciós team, pár perc alatt, sikeresen abszolválja a 2 km-es etappot.......Este még bableves, másnap reggel, Ozeky javaslatára, hogy csináljak egy REED-es reklámnaptárt , és pózoljak rajta mint Kiszel Tünde, .Mivel a Schorsi féle idei idétlen KAnu naptáron is egy csajjal pózol, és mivel tennap, a kocsiban utazó két Timi, minden szólitásra egyszerre kapta fel a fejét, Micsinai, kért, adjak neki egy becenevet.Így lett Micsinaiból Donatella, ha már én vagyok a Kiszel......
Elválnak útjaink. Mi, könnyedén, és időben hazaértünk, a team B Trasunkörnyéki kirándulásáról részletes infók a fórumban.
Ez volt az idei Nutria anno 2008
Marianne panziójának előterénél, csodálatos félkarurablóból lehetett apróért savanyúcukorkát venni. Valszleg, évek óta senki nem vett, de mi gavalléran szórtuk a sillingeket  :-)