A víz már sodor... de más még nem történik...

Jómagam, már egy létező VTE-be csatlakoztam be, a Végvári Tomi elnöktége alatt. Akkoriban már regnált pár rafting cég-Laci sosem felejti el, hogy Ő nevelte ki a saját konkurrenciáját, hiába ásta ki a medret, más is beleronditott, de ez a világ rendje....
első kalandom, sosem felejtem el, a K.A. nevű cégnél no...ők is akkor kezdtek beleszagolni a "túravezetésbe", nem sokkal voltak jobbak mint mi  :-) Igazából, egy baráti társasággal mentünk ki, a tököm se tudta hova, sötét vót, volt olyan malacom, hogy nagy luxuslimuzinom volt, így vezethettem....éjszaka indultunk, esett az eső, és Máriazell felől közelitettük meg a legendás Salzát-sose hallottam ezt a nevet...valami katonai sátorban összekucorodva-hajnalban értünk ki, a sok kávé, meg Redbull, megtette a hatását, egy percet nem aludtam.
Na, eljött a vízreszállás ideje, sosem felejtem el, azóta megtanultam, Wildalpen alatt szálltunk be. Igazából, az eslő kanyart látod be, az íves kőhidat, na, addigra én már uszikáztam, nem túl vidáman, ahogy később a mi utasainktól hallottam, sokszor...200 métert víz alatt, a táv nem volt annyi. Ugye, ruha annak volt, aki hozott, cipő, meg tornadorkó....a vadiúj Nájki súzó, azonnal leoldott a lábamról, gondoltam, egy életem, egy halálom, utána megyek, mert az azért nem járja, hogy félpár csukában pompázzak pár napig.....így a jármű nélkül vízben töltött idő, nem két perc lett, de azért a "túravezetők" verbális támogatása mellett, partra vetett a víz, mint a döglött bálnát..... na, mondok, ezt a marhaságot, egy valag pénzt fizettem, sokat utaztam, a vizet is basztak megmelegiteni...kiszálltam, be a jó meleg kocsiba, a kúton vettem egy üveg Stroh rumot, és befejezettnek tekintettem életem ezen korszakát, vizet inni se szeretek, max fürdeni, abból, meg ilyen hűsben inkább a forró...különösebben nem is hiányoztam a csapatnak. Így, némi kirándulás, fotózgatás, jövés menés, jó érzéssel töltött el....

Nos, íme diszes csapatunk-nélkülem. Egyenszerkónak max a munkavédelmi sisakot emliteném.
ja...hozzá kell tegyem, ez "rafting túra" volt, ami persze, némi csúsztatás, a hátrébb látható cseh gyártmányú PALAVA, korrekkt indiszkréció nélkül is überkényelmetlen szar, az egy "miniraft, vagy "luftboote" magyarositott neve Trekking" amia TREK (ösvény) angolból érdekesen magyarositott. Ennek, az angol változata, ahonnan "Vojcsek Palava " koppintotta, a BIG PACK cég, XR Trekking nevű hajóegysége. Legendás magyarunk, amikor ezt látta, az XR-t rövidnek találta, (hogy nézne az ki, hogy "gyerer XR-ni  :-) így az amúgy is igeragos angol szót, még megtoldotta, dupla igés lett....TREKKINGELNI  :-) Más magyar banalitás is van a magyar vadvizi sportban. Sosem tudtam-lást fentebb-"trekkingelni" gyerekkoromban is lenéztük az egyesületben a kenusokat.... de ma is azt kérdezik...jársz még raftingolni? A vadvizi evezésben sok sportág van, Kajak, kenu, slalom, miniraft, raft, hydrospeed, hogy az ismertebbeket emlitsem....szvsz....hazajöttünk, és télen gondolkodóba estem, nem én voltam esetlen fasz, hanem a hajó szar.... Így, nekiálltam hajót, felszerelést keresni. Persze, a legidétlenebb módon....Megkerestem az "öreg" tapasztalt rókákat, akik 100 e jó magyar forintért rám is sózták, JóTiborunk remek vizijárgányát, olyat, mint pár képpel feljebb, csodálatosan pompázó bugyirózsaszinben, jól megindokolva...az nem veszlik el sosem vizen, mindig megtalálni, amig a folyó nem lesz rózsaszin a sok menstruáló pisztrángtól.... no, örültem, mint majom a farkának....persze, kényelmetlen volt, mint a dög (majd megszokom) hoszú, mint állat (attól biztonságosabb) nehéz, mint sár (benne van az anyag) mindent elhittem, mint ministránsgyerek a kóristafiúknak  :-) Most mondom, sok embert segitettem-önzetlenül-nem azért mert ez jellemző rám, de mindenki igyekszik átkúrni a kezdőket, és a saját kinőtt, megunt, lepukkant szutykait, rásózni...hallottam már rodeóhajót eladni, kezdőnek, úgy, hogy ....jól megy a stílusodhoz.... bmeg....
No, kora tavasszal, nem birván magunkkal, falubélimmel, Blindfuxival, kitaláltuk a Sebes Köröst Csucsánál, bokáig érő víz, 10 cm-es hullámok, hüledező román bugrisok, és rájottem, ez az én sportom....

Így jutottunk ki a raft kupára. Érdekes egy megmérettetés volt....Sasit akkor még nem ismertem, igaz, ez egy "halálig tartó barátság" kezdete volt. Az Unió alapitvány, a KISZ hajdani Tokaji vizitáborát bitorolta, majd a DEMISZ-en keresztül kiprivatizálta. Nemcsak NAGY Sas-unk, de Lesták is a maródiak listáján van a mennyben...21 csapat, tömeg. Ügyesek, és ügyetlenek. Volt, aki a sík szakaszról, a pálya bejáratául szolgáló két vassint már eltalállta, lógtak rajta vagy 10 percig, mint a harci lobogó....,csüngtek ott, mint a bazári majom,  Lesták a haját tépte. A mentés, olyan amilyen, ezt később magam is megismertem.....a slalompálya kifeszitett drótjain keresztül kasul pókhálószerűen csüngő dobózsákok látványa, és az alatta uszikázó "versenyzők  :-) Nézegettem, osztottam, szoroztam...mondom a Bonifácnak-haver, ha simán végigszáguldunk a pályán, és  egy feladatot sem teljesitünk, simán elsők leszünk, vagy 3 perccel....
bonifác hümmögött egy kicsit...najó...de ne szólj már senkinek róla :-)

Végül 7.-ek lettünk. Laza lettem, mint egy tál takony, mondom a Boninak....elmennék veletek a belára, van kajakom..
Bonifác lesett, mint a luki nyúl....
Ki tudsz állni limányba?
Ha megmondod mi az, biztos, de megpróbálom....
na jó, akkor inkább maradj....
Így jutottam el az első kajaktanfolyamra a Salzán.
Rájöttem, remek rózsaszin kajakom egyéb zamatos tulajdonságaira, ami a csipőcsontom porrázúsásából állt, És oktatóim hihetetlen emtatikus képességei is kidomborodtak....
Bogoly Norbi, későbbi No.1 spanom, és bonifác beszélgettek, miközben öltöztem a bokor mögött....
-Nagyon szarok voltak?
-Hú bazzeg, brutál volt, estek keltek....ennyi béna faszt sose láttam...
Hazafelé, kópházánál, a vámos szotyolázik. Megállok.
-Kint vette a kenut?
-Kajak, de nem
-Jó, akkor viszlát....

A háttérben Bonifác, az akkortályt csodahajónak számitó Lettman Rapid Fire-ben, amit aztán NagyLaci összetört a Belán, én meg a csoda horgász mentőmellényben, azellennemvéd Nookie dzsekiben, és rövid, nyári búvárneorén kezeslábosban  :-) ja...Wing lapáttal.

...From the beginning...

Avagy" előzmény"
Ugya a fáma szerintt, Leskó Laci találta fel a vadvizet, ami ebben a formában persze nem igaz,....de jól hangzik  :-)
Van neki historikus történelme,  az orosz Yupik,(ami az "open Canoe" őse)  vagy az Aleutok fókavadász kajakja(Ez a mai kajak őse) akár 8 ezer éves lehet....az indiánok, 36 kilós  fakenukkal már a 19. század előtt  eveztek vadvizen, (1860-ban, ezeket az alapjában síkvizi járgányokat vitték az USA-ban vadvízre...Heurich, aki Lipcsei épitészeti tanuló volt,  1905-ben, készitette az első Faltboot-ot, ami kaput nyitott a vadvizi evezés, mint sport irányába, hiszen már szállitható eszközről beszélünk, amit nem csak egy platós ifa bír el....60 000 km-t evezett, tavakon, folyókon.

s
1907-ben, az azóta is a kajakgyártás fellegváraként ismert Rosenheimben, az inn  partján (prijon) Alfred Klepper kezdett el sportszerűen foglalkozni a vadvizi kajakkal,
 1920-ban Pawlata megtanulta az eszkimóktól az eskimó fordulót,

 

 

 

de az első világháború, elodázták a vadvizi evezés kommerciálózádását. 1924- ben lett előszőr "igaz-"i vadvizi kajakozás historizálva,  Kurt Siegritz meghóditotta a Partnach-ot.

Siegritz, és társai tökösek voltak, hiszen a börrel bevont faváz kajakkal, sisak, mellény nélkül, az Inn, és a Rosanna szakaszait is megevezték-no, a Rosannát a WOLF schlucht nélkül.
52 -ben készült az első vdvizes könyv, és 1955 áttörés volt, a kajakozás történetében, megjelent a Polieszter kajak, Stuttgart-ban, ezt nem kellett összecsukni, csak a kocsi tetejére tenni, tört ez is mint a ropi, de javitható volt, és ezzel, "Tiszta vonalat evezve" by Szürke Olivér, le lehett menni a Mittlere Ötz-ön is  :-)

Képzeljétek el, ilyenekkel a Rizzanese-n, korzikán, falapáttal  :-)
 A Polietylén, és jóval esősebb, rugalmasabb cucc, viszont amerikai találmány.73-ból, de az igazi sorozatgyártást a Prijon kezdte 1980-ban.

Ezekkel, már a SESIA is járható volt...

 

30 éve....no ennyit a kajakevolúciórol, mert lassan ejön a mi időnk.... Igazából, a Bonifác papája jutott el, vagy juttatta el Zs. Gáborkánkat, meg Bognár Palit, végvári tomit, a Tátra körre, ahol evezhettek a Belán, és a Vágon, szlovákokkal. Közben ugye, utazási irodák, túráztatók is rájöttek, ez biznic lehet, és ekkor, megalakultak az első raftingcégek, vagyis a Popeye, és a VTE, a Vadvizi túráztatók Mo.-i szövetsége, még a természetbarát szakkörön belül. Ugy, zsák a foltját, a VTE-ben már voltak ún. Túravezetők (sic) Az irodáknál meg utasok, és ugye fel lett fedezve a Tátra gyöngyszeme, a Bela....